A szigetelőanyagok élettartama nagyon különböző lehet. Míg egy polifoamból készült profil néhány év után berepedezik, megkeményedik, addig a szilikon akár 20 évig is megtartja újszerű állapotát és ezzel tökéletesen szigetelő tulajdonságait. Sokat tehetünk, hogy a szigetelés a lehető legtovább tartson.

A profilok a tisztítószereket tömény formában egyáltalán nem bírják. Óvni kell őket a savas és lúgos kémhatásoktól, ezért mosószeres langyos vízzel tisztítsuk őket. Ha ablakfestésre kerül sor, ne feledkezzünk meg a szigetelésről, hiszen a rászáradt festék biztosan tönkreteszi a profilokat. Gondoskodjunk a fedésükről úgy, hogy ragasztó lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a szigetelőanyaggal. A legjobb, ha a széleken használunk csak ragasztócsíkot, a profilokra pedig papír kerül. A nútmarásos szigetelésnél lehetőség van a tömítőprofil átmeneti eltávolítására. Ebben az esetben ügyeljünk a nútra, hogy festék ne kerüljön bele, mivel ha beszárad, a tömítőanyagot már nem tudjuk pontosan visszailleszteni.

Bármilyen típusú ablakot le lehet szigetelni, csak a megfelelő eljárást és anyagot kell hozzá kiválasztani. Azonban az sem mindegy, hogy mi történik a szigetelés után.

Üvegosztók

Az üvegosztókat az ablakoknál, ajtóknál funkcionális okokból is alkalmazhatják, de a legtöbb esetben csupán esztétikai szerepet töltenek be. A rátétosztásos ablakokat korábban főként a műemlék jellegű épületek ablakainak felújításánál használták, hiszen régen a legtöbb ablakra az osztás volt jellemző. Illetve ott alkalmazták, ahol a környező házak ablakai is hasonlóan osztásosak voltak, hogy a városkép eredetiségét megőrizzék.

Az ablakok üvegosztói három nagy csoportba sorolhatók aszerint, hogy valódi funkciót töltenek-e be vagy díszítőelemek, valamint az illesztés módja szerint.

Az üveget elválasztó valódi osztók nemcsak látványukban, hanem ténylegesen is tagolják az üvegfelületeket, így az üvegosztó lécek mentén egymástól különálló üvegtáblák, kisebb ablakok helyezkednek el. Ezt a megoldást akkor alkalmazzák, ha funkcionálisan szükséges az üvegfelület megosztása, hiszen az osztás esetében ez a legbonyolultabb eljárás, látvány szempontjából pedig az egyszerűbb megoldást kínáló álosztókkal vagy külső üvegosztókkal ugyanazt a hatást érhetjük el. Valódi üvegosztók alkalmazása abban az esetben válik szükségessé, ha olyan nagy üvegtáblákról van szó, amelyek csak vastagabb üveg használatával alkothatnának egybefüggő felületet. Ennek kiküszöbölésére ideális megoldás az ablak felosztása kisebb, önálló részekre.

Az álosztók a valódi osztókkal szemben praktikus funkcióval nem rendelkeznek, mondhatnánk, szükségtelenek, azt leszámítva, hogy sokat tudnak javítani egy egyszerű, hagyományos ablak kinézetén. Ha a díszítés a cél, az álosztó ideális választás, hiszen minden egyéb szempont figyelembevétele nélkül alkalmazhatjuk a legkülönfélébb színű és fazonú osztóléceket, osztórácsokat. Csupán arra kell figyelnünk, hogy az épület arculatához leginkább passzolót válasszuk ki, nehogy visszafelé süljön el ez az extra díszítőelem. Az álosztó lécek a dupla üvegtáblák között futnak, ennek következtében megvan az az előnyük, hogy a valódi osztókkal ellentétben az ablakok tisztítását semmiben sem nehezítik. Van viszont egy meglehetősen hátrányos tulajdonságuk, mégpedig a takarításnál jóval fontosabb hőszigetelés szempontjából. Bizonyított tény, hogy az álosztóval ellátott ablakoknak rosszabb a hőszigetelő képességük a többi típushoz képest.

Ha nyugodt szívvel szeretnénk üvegosztót választani, legjobb megoldásnak a külső, ragasztott osztók ígérkeznek.Látvány tekintetében ugyanazt kapjuk, mintha álosztót alkalmaznak – talán még esztétikusabb is, hiszen ez esetben az osztólécek valódi felületet alkotnak az ablakon és nem tűnnek el az ablaküveg síkja mögött – ugyanakkor az ablak hőszigetelő képessége sem csorbul. A külső üvegosztókat ragasztással rögzítik az ablaküveg két oldalához. Ezek anyaga lehet PVC, fa vagy alumínium és színek tekintetében szinte korlátlan a választék.

Napjainkban az üvegosztók megint divatjukat élik, egyre több új ablakban láthatók díszítő osztólécek.Ezek már olyan változatos formákban állnak rendelkezésre, hogy az ablak és ezáltal az egész épület jellegét képesek az elegánstól a kellemes vidéki hangulatúig átalakítani. Az üvegosztók nemcsak anyagukban és színükben, de alakjuk tekintetében is fantáziadúsak, ívelt vagy akár szögletes formát is választhatunk tetszés szerint.

Az üvegosztók bútor ajtókon is kiválóan alkalmazhatóak, tekintse meg az ezermester cikkét!

Az alábbi képen megtekintheti az üvegosztók történelmi átalakulását:

Üvegosztók

Az alacsony ár és az egyszerű kezelhetőség teszi a legkedveltebb ablakszigetelési módszerré az öntapadós profilok használatát. Semmi egyéb dolgunk nincs, mint méretre vágni a ragasztócsíkkal ellátott szigetelőt és ráilleszteni az ablakszárnyra. A különböző alakú, O, D, E, P profilok készülhetnek polifoamból, kaucsukból és szilikonból. A legolcsóbbak a polifoamok, viszont itt számolni kell azzal, hogy ez csupán átmeneti megoldást jelenthet, mivel hajlamos a megkeményedésre és az napsugárzáshoz, párához sem alkalmazkodik hosszútávon. Ha tartósabbat szeretnénk, válasszuk a 100% szilikon profilokat.

A sziloplaszt szintén a takarékos ablakszigetelés egyik eszköze, sokan előszeretettel használják. Rövidtávra szól ez is, mivel az anyag sajátos tulajdonságai révén hamar megkeményedik, ettől kezdve pedig nem képes ellátni a szigetelési funkcióját. Hátránya, hogy nagyon nehezen lehet eltávolítani, számoljunk azzal, hogy örökre nyomot hagy az ablakainkon.

Olcsó ablakszigetelési módszerekből tehát többféle létezik, de hosszútávra érdemes a legkorszerűbb svéd nútmarásos ablakszigetelést alkalmazni.

A rosszul leszigetelt nyílászárókkal, ajtókkal, ablakokkal télen az utcát fűtjük, nyaranta pedig hiába teszünk meg mindent, hogy lakásunkat védjük a hőségtől, a réseken át mégiscsak beszökik a forró levegő. Nincs is annál kellemetlenebb, mint a kinti kánikulától szenvedni a négy fal között is. A legtöbben a tél beállta előtt jutnak el odáig, hogy az ablakszigetelést kijavítsák, hiszen mindenkit motivál a fűtési költségek csökkentése. A klimatizált lakásokban azonban nyáron is jelentős megtakarítást érhetünk el, ha gondoskodunk nyílászáróink megfelelő szigeteléséről.

Az ablakszigetelés módját mindig a nyílászárók típusához és állapotához igazítsuk. Nem biztos, hogy ami egy viszonylag új ablak esetében beválik, azzal a régi, elvetemedett ablakkereteknél is sikert érünk el. A szilikon szigetelőanyagok a svéd nútmarásos ablakszigetelés technológia ma már  tökéletes szigetelést biztosítanak az ablakszigeteléshez.

ablakfelújítás

Manapság egyre divatosabb a régi nyílászárók alumíniumból vagy műanyagból készült, modern változatokra történő lecserélése. Aki csak teheti, él ezzel a lehetőséggel, hiszen a gyártók mindent elkövetnek, hogy számtalan szempontból igazolják az új típusú ablakok előnyeit a hagyományosakkal szemben.  Valóban igazuk van? Európa nyugati felén az ablakcsere mintegy 4 évtizeddel ezelőtt megindult divatjának ma már szakértők igyekeznek véget vetni és helyette az ablakfelújítást egyre népszerűbbé tenni. Ennek egyrészt műemlékvédelmi okai vannak, hiszen az újonnan gyártott ablakok sem stílusukban, sem a készítéshez felhasznált értékes, ma már szinte pótolhatatlan faanyagok tekintetében nem képesek teljes értékűen helyettesíteni a hagyományos ablakokat. Másrészt az épületfizikai tényezők jelentős része sem szól egyértelműen az új gyártású ablakok mellett.

Ha csere helyett az ablakfelújítás mellett döntünk, megőrizhetjük ezeket a valódi értékeket képviselő nyílászáróinkat anélkül, hogy korunk bármely komforttényezőjéről le kellene mondanunk. Az ablaktípusoktól és a gyenge pontoktól függően passzítással, üvegcserével vagy a belső ablakszárnyakon alkalmazott tömítéssel tehetjük jól szigetelővé és záródóvá akár a legrégebbi, 100 éves ablakokat is. Az  ablakfelújítás során az ablakkereteket lenolaj alapú festékekkel védhetjük a leghatékonyabban, ezek egyben ápolják is a fát.

Mivel a régi ablakok nem zártak légmentesen, a helyiségek szellőzésére nem kellett külön gondot fordítani, a levegő cseréjét ilyen módon a nyílászárók biztosították. A levegő a hézagokon szabadon ki-beáramolhatott, így a friss levegő zárt ablakok mellett is akadálytalanul bejutott a lakásba. Az ablakrendszerek fejlődése mára azonban olyan szintre jutott, hogy a légmentes záródás velük szemben alapkövetelmény. Miközben mindenki ilyen jól záródó, tökéletes hő- és hangszigetelési képességekkel rendelkező ablakokra vágyik, arról a fontos dologról a legtöbben megfeledkeznek, hogy ezek a modern nyílászárók és a korszerű ablakszigetelési módszerek a lakás páratartalmát gyökeresen megváltoztatják. A megnövekedett páratartalomnak pedig egyenes következménye a penészedés megindulása.

Miután a meleg, párás levegő az ablakszigetelés hatására a lakásban reked, gondoskodni kell a levegő állandó cseréjéről. Ennek legegyszerűbb módja a rendszeres szellőztetés, erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Professzionális megoldást jelentenek a beépített szellőztetőrendszerrel ellátott ablakok, melyek önmaguk gondoskodnak a lakás nedvességtartalmának szabályozásáról és a friss levegő biztosításáról.

A lakások hővesztesége elsősorban a rosszul szigetelő ablakoktól származik. Ha gondoskodunk régi nyílászáróink szigetelésének megújításáról, a hőveszteséget minimálisra csökkenthetjük, spórolhatunk az energiával, ezzel együtt pedig a pénzünkkel is.

Az ablakokon kiszökő levegő képes akár több fokkal is csökkenteni otthonunk hőmérsékletét ahhoz képest, amennyit a fűtéssel elérhetnénk. Ilyenkor a meleg szó szerint az utcára távozik, mi pedig hiába tekerjük feljebb a radiátort, az ablakok környékén akkor sem tudjuk biztosítani a kellemes hőfokot. Az ablakszigetelés egyrészt az állandó belső hőmérséklet szempontjából fontos, hiszen ez hozzájárul az otthonok alapvető komfortjához. Másrészt a hőveszteség pluszkiadásokat jelent, télen a fűtés, nyáron a klímaberendezés használata miatt. A harmadik lényeges tényező az elöregedett, gyakran elvetemedett ablakok hézagain át beszökő por, szennyezett levegő, a kinti zajok és a beszivárgó csapadék távol tartása a lakástól. Ezt is csak  hatékony ablakszigeteléssel érhetjük el, melyet napjainkban már több módon kivitelezhetünk.

Széles a rendelkezésre álló anyagok palettája éppúgy, mint az eljárásoké. Hatékonyságuk és időtállóságuk tekintetében ezek különbözőek lehetnek, természetesen árak terén sem azonosak. Bármelyiket is válasszuk, a jó eredmény érdekében előtte tájékozódjunk, hogy igényeinkhez és nyílászáróink állapotához mérten a legmegfelelőbben végeztessük az ablakszigetelést.

Megjegyzem más néven ajtókefe.

Ajtóseprű

Első lépés:

- mérjük meg az ajtó szélességét, ahová fel szeretnénk szerelni az ajtóseprűt.

Második lépés:

-  az ajtókefe méretre vágása

- vegyük ki az ajtóseprűből a kefét és egy sarokcsiszoló hétköznapi nevén flexel vágjuk méretre a seprűtartó szerkezetét.

- helyezzük a seprűt vissza a helyére és vágjuk méretre.

Harmadik lépés:

- az ajtóseprű felragasztása

- tisztítsuk meg az ajtón a ragasztás helyét

- az ajtókefe hátoldaláról távolítsuk el a ragasztó védőfóliát

- magunk felé megdöntve helyezzük az ajtóseprűt a padlóra, majd enyhén lenyomva döntsük a helyére

- ezután erősen nyomva a ragasztást rögzítsük.

Amire feltétlenül figyeljünk:

- a ragasztandó felület tisztítása

- a pontos méretekre

- a helyes felhelyezésre

Ha mindent jól csináltunk, akkor hosszú éveken át élvezhetjük ajtónk szigetelését.  Amennyiben nem szeretne bajlódni az ajtóseprű felszerelésével, tekintse meg kínálatunkat és mi felszereljük.

Tekintse meg a lentebb látható videót:

Ha megvizsgáljuk az ablakszigetelést és látjuk rajta az idők során kialakult kis hézagokat, azt gondolnánk, ezek nem okozhatnak igazán jelentős problémát. Egyenként talán valóban nem, de ha a réseket összeadjuk, akkor derül ki igazán, hogy egyetlen ablak is mekkora felületen lehet rosszul szigetelő. Alapvető elvárás a megfelelő, résmentes záródás, melyet az utólagos ablakszigeteléssel is elérhetünk. A mai technológiák alkalmazásával régi nyílászáróink éppen olyan tökéletesen szigetelőkké válhatnak, mint az újonnan vásároltak. A szétporladó szivacscsíkok korának már leáldozott. Napjainkban a legkorszerűbb eszközök állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy az ablakszigetelést elvégezzük. A szilikonból készült profilok ellenállnak a párának, a csapadéknak, a napsugárzásnak, a legidőtállóbb és legmagasabb minőségű ablakszigetelő anyagok ezek. Kizárják a lakásból a port, a szmogot és megőrzik otthonunk kellemes belső hőmérsékletét

Ajtószigetelés

Ha az ajtók résein keresztül süvít be a szél, nem kérdés, szükség van az újbóli szigetelésre. A huzat, a lakásba beáramló hideg vagy meleg levegő egész évben sok kellemetlenséget tud okozni, nem beszélve arról, hogy mennyi pénzbe kerül, ha feleslegesen fűtünk. Az ajtószigetelés ennél jóval takarékosabb megoldást jelent az elöregedett vagy gyenge szigetelésű nyílászárók problémájára.

Az ajtók közel azonos módszerekkel szigetelhetők, mint az ablakok. Az eltérést a küszöb jelentheti, ugyanis ha ez hiányzik, ajtóseprűt, ajtókefét alkalmazunk a szigetelés kiegészítéseként. A szivacsból készült, öntapadós purfix vagy a különböző profilú polifoam szalagok az összes nyílászárónál  alkalmazhatók.  A ragasztócsíkkal ellátott szigetelőanyagok azonban kevésbé tartósak, ezért célszerűbb a svéd nútmarásos módszerrel leszigetelni ajtóinkat. A maximális hatékonyság érdekében szilikon tömítőanyagot használjunk, mely különleges tulajdonságainak köszönhetően rendkívül ellenálló, légmentesen szigetel és élettartama is meghaladja a többi szigetelőanyagét. A 100% szilikon profil nagyjából tíz, tizenkét évig nem veszít minőségéből, akár hangszigetelő változatban is kapható.

Az ajtószigetelés után mindenképp gondoskodjunk a lakás megfelelő szellőztetéséről, hiszen a jól leszigetelt nyílászárók mellett fokozottabban lesz szükség a lakásban a levegő rendszeres cserélésére.